Zemplényi Árpád: Szonett a “karthágó” emlékkönyvéből

Szél
Kél,
Port
Hord.
Mord
Fél
Bort
Kér.
Por,
Bor
Jó,
Mór
Jól
Ró.

Megfejtés:
Szomjas betyár bemegy a csárdába,
Bort iszik ott Móricnál rovásra.

Zemplényi Árpád: Játék

Gyerekké tudnék lenni újra!
Játsznánk a földre lecsucsúlva.

Kapnék lekváros kenyeret,
Azt is megosztanám veled.

Elköltve a jó eleséget,
Játszanánk férj- és feleséget.

Egymás fülébe megfogóznánk,
Lekváros szájjal csókolóznánk.

A mamák persze észrevennék,
A bűnösöket hazavinnék.

S a porban-játszó amorettek
Szenvednének, mivel szerettek.

Zemplényi Árpád: A zseni

A koplalásban is van isteni,
Akkor tud a zseni – teremteni.
E koplalást úgy szokták menteni:
Zseni, mert koplal; koplal, mert zseni.

Zseni, mert koplal? Böjt még észt nem ád.
Koplal, mert zseni? Büntetés tehát.
Szemes a bölcs s a tál körül tolong.
Bolond, hogy koplal; koplal, mert bolond.