Múltban íródott, jelen-jövőben felhasználható

Weöres Sándor: Vásár

I

Olcsó az alma,
Itt van halomba,
Aki veszi, meg is eszi,
Olcsó az alma!

II

Kis trombitát vegyenek,
Pirosat, fehéret,
Lilát, sárgát, kéket!
Mézesbábot vegyenek,
Tükrös-szívet szépet!

III

Fut a kutya-szán, kutya-szán,
Szalad igazán, igazán,
Köszörus vagyok én,
Kutya-szánon futok én.

IV

Van-e csizma eladó,
Hóba-sárba mindig jó?
Van kis csizma eladó, szép varrás a szárán,
Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám.

Van-e ködmön eladó,
Szélbe-fagyba mindig jó?
Van kis ködmön eladó, szép hímzés a vállán,
Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám.

V

Érkezik a vándorcirkusz,
Hoznak elefántot,
Tarka bohóc vezeti,
Füsti Pisti követi,
Ilyet sose látott.

VI

Sátor alól kikiáltó szétnéz:
„Itt látható a nagyhíru buvész!
A lábával karikázik,
A kezével citerázik,
Az orrával orgonázik,
A fülével figurázik,
A szemével gurgulázik,
A szájával vacsorázik!”

VII

Jó márc a csereben,
Csuprom telemertem.
Tele van a csuprom,
Idd már, ki ne fusson.

november 20, 2008 Posted by | Weöres Sándor | Hozzászólás

Weöres Sándor: Túl, túl

Túl, túl, messze túl,

Mi van a hegyen messze túl?

Hej, a hegyen messze túl

Lófej-széles ibolya virúl.

Túl, túl, messze túl,

Mi van az ibolyán messze túl?

Hej, az ibolyán messze túl

Jancsi mosogat, Kati az úr.

november 20, 2008 Posted by | Weöres Sándor | Hozzászólás

Weöres Sándor: Télköszönto

Nagy a hó igazán, fut a sí, meg a szán, hejhó!
Lecsúszik a Mari meg a Ferkó!

november 20, 2008 Posted by | Weöres Sándor | Hozzászólás

Weöres Sándor: Távolból

Suhogó jegenyék állnak a tó partján,
A tanyánk tetejét már onnan meglátnám.
Gólya a fedelén, fecske az ereszén,
Füstöt vet a kémény.

Suhogó jegenyék állnak a domb szélén,
A tanyánk tetejét már onnan megnézném.
Varrogat jó anyám, szántogat jó apám,
Almát szed a néném.

november 20, 2008 Posted by | Weöres Sándor | Hozzászólás

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján megszunik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
Minden kislány férjhez adatik,
Szokék legelébb,
Aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.

november 20, 2008 Posted by | Weöres Sándor | Hozzászólás

Weöres Sándor: Száncsengo

Éj-mélybol fölzengo
– csing-ling-ling – száncsengo.
Száncsengo – csing-ling-ling –
tél csendjén halkan ring.

Földobban két nagy ló
– kop-kop-kop – nyolc patkó.
Nyolc patkó – kop-kop-kop –
csönd-zsákból hangot lop.

Szétmálló hangerdo
– csing-ling-ling – száncsengo.
Száncsengo – csing-ling-ling –
tél öblén távol ring.

november 20, 2008 Posted by | Weöres Sándor | Hozzászólás

Weöres Sándor: Suttog a fenyves

Suttog a fenyves, zöld erdo,
Télapó is már eljo.

Csendül a fürge száncsengo,
véget ér az esztendo.

Tél szele hóval, faggyal jo,
elkel most a nagykendo.

Libben a tarka nagykendo,
húzza-rázza hus szello.

Suttog a fenyves, zöld erdo,
rászitál a hófelho.

Végire jár az esztendo,
cseng a fürge száncsengo.

november 20, 2008 Posted by | Weöres Sándor | Hozzászólás