Múltban íródott, jelen-jövőben felhasználható

Varga Katalin: Kisbence titka

Van nekem egy csuda-titkom. Csuda jó!

Megsúgom! De el ne mondd! Az nem való!

Ha nagy leszék, nem járok én autón;

se vonaton, se buszon, se gozhajón.

Lesz egy kertem, kertemben egy szerkezet,

ha utazom, abba titkon felmegyek.

Megnyomom a titkos gombot, s hoppla hó!

Mint a nyíl, úgy kiröppen az urhajó.

Lehagyja a repülot, a verebet,

a holdnál is magasabbra elvezet.

Befogom az árva Göncölszekeret,

állt magában eddig éppen eleget

kocsikázni vigye hát az óvodát,

minden éjjel a széles Tejúton át.

A Fiastyúk csibéit betakarom:

ne fázzanak szegénykék. S ha akarom,

anyjukat az Esthajnalhoz elviszem –

hadd legyen egy jószága a kertjiben.

S ha a csibék búsulnának, oket is,

van ott hely egy egész állatkertnek is.

Visszafelé a holdra is felszököm,

s azt a fényes, kis csücskét ott letöröm.

Itthon anyám zsebébe majd beteszem,

hadd legyen egy pici holdja idelenn.

Reklámok

november 20, 2008 Posted by | Varga Katalin | Hozzászólás