Múltban íródott, jelen-jövőben felhasználható

Orczy Lőrinc: Szerelem és bor

Tudod-e, jó pajtás! miben áll boldogság?
Vagy hol találtatik a kedves múlatság?
Nincs a cifra várban, nincs a nagyságoknál,
Sok cselédű pompás főméltóságoknál.

Ott nincs, hanem vagyon, hol kicsiny zörgéssel
Élnek az emberek egy szeretett széppel.
Mi kell ehhez egyéb, hanem egy jó barát,
Ki víg kedvvel reám köszönje poharát.

Hát ha hunyorított szemtől távol esvén
Cicámat oldalom mellé leültetvén
Mézes máli mustot tölt mázos kupában,
Nemde boldog vagyok, mint császár Kínában;
Esküszöm az égre, Babuskám, szeretlek.
Esmérd meg szívemet, hív lészek, míg élek.

Bár messék el Párkák életem fónalát,
Adsza kacsót, íme, tartsuk a parolát,
Nem akarom, éltem hosszúra terjedjen,
Mit használ, hogy hajam ősszel keveredjen.

Szerelem s jó barát nélkül az öregség,
Unalmas, szomorú keseredett vénség;
E kettő érdemli ugy-e az életet?
Adjál, pajtás! adjál igaz feleletet.

november 2, 2008 Posted by | Orczy Lőrinc | Hozzászólás

Orczy Lőrinc: Miként játszik a szerencse

A kevély szerencse szeret játszadozni,
Mint tenger, szél nélkül, habokat csapdozni,
A hatalmasokkal szeret hadakozni,
A szegényt csak lábbal szokta rugadozni.

Régen felállított országot elvenni,
Annak birtokából királyát kivetni,
Alávaló embert helyében bétenni,
Hosszú boldogulást nem akar engedni.

Sírással nem gondol, a panaszt nem hallja,
Neveti, ha vagyon, ki sorsát zokogja,
Így játszik, erejét ily formán mutatja,
A koldúst emeli, királyt letaszítja.

november 2, 2008 Posted by | Orczy Lőrinc | Hozzászólás

Orczy Lőrinc: A módi

Módi a világnak legfőbb tyrannusa,
Franciaországban van első trónusa.
Sem lába, sem keze, nincsen is hajósa,
Mégis két tengeren általmegy járása.

Első szülöttkéje ez a találmánynak,
Méltó csemetéje az unatkozásnak,
Kinek portékáját mondván párizsinak,
Emberek nagy áron teszik magokénak.

Ez mivel új formát tud mindennek adni,
Szokásból is meg kell eztet vásárolni,
A szeles francia tudja kigondolni,
Több majom nemzetnek pénzért adogálni.

A Szépség tükörtől kérdezi tanácsát,
Ha jól tette-e fel megszerzett újságát,
Templomban először fitogtatja magát,
Vigyáz, sajdítják-e felfűzött ringy rongyát.

Még három személyen van postán jött újság,
Kedves, kellemetes, szokatlan tarkaság,
De mihelyt közös lett, s viseli polgárság,
Zsibvásárra küldi a nemes asszonyság.

Ezt nem prédikálják sehol a templomban,
Sőt ki sem hirdetik a város házában,
Mégis, ha érkezik királyi udvarban,
Három hónap alatt elterjed házában.

S aki nem követi, bolondnak tartatik,
Még az írásban is módi kívántatik,
Virtus ez időben alája adatik,
Kicsoda, micsoda, ettől ítéltetik.

november 2, 2008 Posted by | Orczy Lőrinc | Hozzászólás