Múltban íródott, jelen-jövőben felhasználható

Harcos Katalin – Mi volna nélküled?

Reklámok

november 21, 2008 Posted by | Harcos Katalin | Hozzászólás

Harcos Katalin: Gyertyát gyújtok

BÁRSONYPUHÁN ÁTÖLEL AZ ESTE
SÍRKERTEKBEN EZERNYI GYERTYA ÉG
LÁNGÚJJAIVAL AZ ÉGRE FESTVE
KEDVES HALOTTAK KÓSZA EMLÉKÉT

PARÁNYI LÁNGJUK TÁNCA ELVAKÍT
ÁRNYÉKOK ÍRNAK TITKOKAT KÖZÉNK
S ÉDES – BÚS EMLÉKHÁLÓT FELSZAKÍT
A BÁNATPÓK, MAJD ÚJAT FON KÖRÉNK

DÚS VIRÁGILLAT TÖLTI BE TÜDOM
AZ EMLÉKEZÉS SZENT VIRÁGAI
BORÚS ÁLMAINKAT MESSZE UZON
TÜNDÖKÖLNEK SZÍNPOMPÁS SZÍRMAI

EGY – EGY GYERTYÁT GYÚJTOK MINDENKIÉRT
AKIKET A SORS MÁR TÁVOLRA VITT
DE APÁM SÍRHANTJÁN LETESZEM MÉG
NÉZD, KEDVENC HÓFEHÉR VIRÁGAIT

TITKON SZÍVEMRE CSENDES BÉKE SZÁLL
AMINT SÍRJÁNÁL LEHAJTOM FEJEM
NEM RAGADTA EL VÉGLEG A HALÁL
HISZ BENNEM ÉL, MÍG RÁ EMLÉKEZEM.

november 21, 2008 Posted by | Harcos Katalin | Hozzászólás

Harcos Katalin: Vágyódás

Kezem sápatag, lankadtszárnyú madár.
Riadtan rebben, s elnyugszik ölemben.
Emlékszik még…  új érintésedre vár,
lágyan megbújna forró tenyeredben.

Szemem tüzes smaragd.  Őrzi tekinteted,
zöld tóként tükrözi vissza a mosolyod.
Magába zárt már rég. Elszöknöd nem lehet.
Szorítsd homlokomhoz gondűző homlokod!

Lelkem csapongó szél, mely utánad kutat,
vágyakkal terhes, sóvárgó fuvalom.
Téren és időn át megleli az utat,
s hozzád szegődik végtelen utakon.

november 20, 2008 Posted by | Harcos Katalin | Hozzászólás