Múltban íródott, jelen-jövőben felhasználható

Fekete Mihály: Hasonlóan hangzó szók

Patkó kopog,
puska ropog.
Láng lobog,
szív dobog,
kocsi robog.
Féreg porban
csúszkál,
hal a vízben úszkál;
kemény kova karcol,
jó katona harcol;
dér, zúzmara csillog,
fényes szablya villog;
tüzes villám dörög,
vasas kocsi zörög.
Halat fog a halász,
madarat madarász,
vadat lo a vadász.
Dolgos ember fárad,
lekaszált fu szárad,
sebes patak árad.
Hegyes az ár,
nyílik a zár,
meleg a nyár,
magas a vár,
piszkol a sár.
Föld megrendül,
szello lendül,
ének zendül,
víg zene pendül.
Eros fal romladoz,
lassanként bomladoz,
végtére omladoz.
Íze van sónak,
értelme a szónak,
hidege a hónak,
tüze a jó lónak,
feneke a tónak.
Mezon legelész a csorda,
a takácsnak kell a borda,
juhtejbol készül az orda,
híres régi város Torda.
Hátamon a zsákom,
zsákomban a mákom,
Mákomban a rákom,
kirágta a zsákom,
kihullott a rákom,
elszéledt a mákom.
Aki bánja károm,
varrja be a zsákom,
szedje fel a mákom,
tegye bele rákom,
nem hull ki a mákom.

Reklámok

november 20, 2008 Posted by | Fekete Mihály | Hozzászólás

Fekete Mihály: Azonos hangzású szók

Van már nekem annyi eszem,
csak amíg kell, addig eszem.
Az imént a kémény megett
a szarka egy csibét megett.
A hidegben addig álla,
míg reszketni kezdett álla.
Kék boltján a magas égnek
szép fényes csillagok égnek.
Nem nagy mezováros Dobra,
hírét nincs mért ütni dobra.
Házat építenek alapra,
betuket írnak a lapra.

Én a barázdákat könnyen végigjárom,
de szegény ökröknek nehéz ám a járom.
A kapások mondják: sok szép pénzt kapának,
jól tudták hát venni hasznát a kapának.

november 20, 2008 Posted by | Fekete Mihály | Hozzászólás