Múltban íródott, jelen-jövőben felhasználható

Kányádi Sándor: Béka-búcsúztató

Békák, hu társaim, ti brekegok,
kik énekelve vesztek levegot,
szeretném megköszönni, cimborák
a sok szép nyári estét, éjszakát,
s hogy még a langyos oszi alkonyok
idején is kuruttyolgattatok.

De már az osznek, vége annak is,
reszket a nád, lúdborzik a víz,
és reggelente ezüst zúzmarát
virágzik a vízmenti fuzfaág.
El-elbújik a hold s a csillagok:
nem szégyen, hogy ti is elbújtatok.

Iszapba bújva várjátok, amíg
a téli világ kitavaszodik.
De hogy nyugalmas legyen álmotok,
olykor-olykor majd kuruttyolgatok,
tavaszra várón breke-brekegek,
amíg végképpen be nem rekedek.

Advertisements

november 20, 2008 - Posted by | Kányádi Sándor

Még nincs hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: