Múltban íródott, jelen-jövőben felhasználható

Réthy László: Fanny.

Életutam’ csaknem bejártam.
Csalódtam s tanúltam sokat.
S a tapasztallás forrásából
Hány víg, bolondos vers fakadt?

Éltem, küzdöttem s jóba’ rosszba’
Mindig a szivem vezetett.
Mindig csakis azon keresztül
Láttam a csalfa életet.

S mert csúfolódom s nevetek
Az élet furcsaságain:
A “boldog ember” hirét költik
Rólam szerte barátaim.

– Boldog ember? – és én volnék az?
Ki annyiszor hallgatagon
Ülök magamban és a szivem’
Messze, nagy messze jártatom.

S szótlanúl nézve poharamra,
Nem gondolja azt senkisem:
Hogy egy meg nem irt régi dalnak
Melódiáját keresem.

(Egy félbenmaradt dal.)

Advertisements

november 2, 2008 - Posted by | Réthy László

Még nincs hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: