Múltban íródott, jelen-jövőben felhasználható

Lithvay Viktória: Ne hadd el a lantot

Ne hadd el a lantot
Soha életedben,
Bármi érjen téged,
Bármi sötétséget
Hordozz kebeledben!

Lásd, a kis madárnál
Akkor szép az ének,
Midőn kebelébe
Mindörökre vége
Zajos örömének.

Ne hadd el a lantot,
Keress vigaszt benne,
Hogyha életednek,
Elborult egednek
Zivatarja lenne!

Lásd, e nép jobb létét
Olyan régen várja;
Dalold el hát néki,
Hogy már nem fog késni,
S eljön nemsokára!

Ne hadd el a lantot,
Bárki mit fog szólni,
Hiszen olyan szépen
Nem tudott már régen
Senkisem dalolni!

Advertisements

november 2, 2008 - Posted by | Lithvay Viktória

Még nincs hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: