Múltban íródott, jelen-jövőben felhasználható

Bezerédj Amália: A csiszonka

Nem régiben ismertem egy
Ép növésű fiúcskát,
Jó szülői jót akarva
Iskolába járatták.

Jól tanult, tanítója
Nem panaszolt reája;
De mint sok más fiúcskának,
Volt egy kóros hibája.

Télen, midőn nagy hidegben
Az utcákra jég fagyott,
Meg-megállt ő csiszonkázni,
Mikor egy kis rést kapott.

De egyszer lesz, a mi nem volt!
S amint im így mulatott,
Vigyázatlan volt a lépés,
Zsupsz! – szegényke elbukott.

“Jaj Istenem! jaj Istenem!”
– Sikoltott, de hiába:
Jó emberek vitték haza,
El volt törve a lába.

Bús szülői szívszakadva
Láttál így a gyermeket,
Lefektették, orvost hívtak,
Haj be sokat szenvedett.

Fölgyógyult, de görbe lábbal
Most is sántán lépeget;
Siratva e hibát, de már
Eső után köpenyeg.

Advertisements

november 2, 2008 - Posted by | Bezerédj Amália

Még nincs hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: