Múltban íródott, jelen-jövőben felhasználható

Bálintffy Etelka: Kedvesemnek

I.

Szeretem halvány arcodat
S bágyadt fényű szemeidet,
Azt az ajkot, amely lángol
S mégis hallgat, mégis hideg.

Nem vagy te szép, s nekem, látod,
Mégis legszebb a világon.
Gúnyolodó, hideg ajkad
Mindig édes csókkal zárom.

II.

Ne gúnyoljál tudákosnak,
Oh, ne mondd, mert kinevetlek,
Hiszen látod, nem vagyok bölcs,
Mert megtudtad, hogy szeretlek.

Ez az, miben felül nem múlt
Soha senki e világon.
Szeretni hűn, végtelenül,
Ez, ez az én tudományom.

Reklámok

november 2, 2008 - Posted by | Bálintffy Etelka

Még nincs hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: